Emlékeztek még rá, milyen eufórikus sikítozásba kezdett Charlotte amikor a Szex és New Yorkban Carrie bejelentette, hogy hosszú évek együtt járása után összeházasodnak Biggel? Nahh, így érzett a mi szinglikoszorúnk is, amikor Ildi barátnőnk elújságolta, hogy 10 év után Lacka megkérte a kezét.
Mivel a menyasszonyt már hetedikes korunk óta ismerem és az idők során a vőlegénnyel is igazán baráti lett a viszonyunk, így augusztus elejére különös izgalommal készültem. Ezt csak fokozta, hogy az esküvői dekorációjukat is én készítettem.
A szűk körű esküvőhöz csodás helyszínt választottak, a Szabó és Fia Pincészet családias hangulatú fogadóját Balatoncsicsón, ahová mindannyiunkat kedves emlékek fűznek. Ha arra jártok, mindenképpen itt szálljatok meg. (Gergőtől juhfarkot vagy olaszrizlinget, Zsuzsától pedig csakis bundás almát kérjetek!)
A hegyoldalba “komponált”, terméskőből épített, nádtetős épületből és annak kertjéből csodálatos kilátás nyílik a szőlős lankákra és a Balatonra. Éppen ezért abban mindannyian egyetértettünk, hogy ebben az idilli környezetben túl sok dekorációra nem lesz szükség, a szabadtéri polgári szertartáshoz pedig a Balatonnál szebb hátteret elképzelni sem tudunk.
Gondoltátok volna, hogy a teljes dekoráció színvilága Ildi cipője köré épült? A koncepciónk megvolt (egyszerűség és visszafogottság), de előre kiválasztott virágfajtáink nem. Bemasíroztunk a virágpiacra és a magunkkal vitt fél pár cipőhöz színben passzoló virágokat válogattunk… Végül rózsát, gerberát, rezgőt, ornithogalumot, hypericumot, tubarózsát és sok-sok zöldet vettünk.
Ildi csokra: kicsit kócos, de mi így szerettük.
Szertartás a szőlőhegy tetején:
Vendégkönyv és dekoráció gyanánt írógépet használtunk. (Az írógépekről, mint dekorációs elemekről bővebben itt olvashattok.)
A teraszon jól mutattak az egyszerű fehér abroszos asztalok, melyekre Karcsi papírboltjából rendeltünk cikkcakk futót. Az asztalközépre készített kis csokrokat egyszerű zsákanyaggal és a virágok színével harmonizáló színű szalaggal átkötött befőttes üvegekbe ültettem.
Az esti bulihoz a hangulatfényeket a menyasszony és a vőlegény által saját kezűleg készített fényfüzérek adták. Nem csak praktikus, nappali fényben a látvány dekorációként sem utolsó. Egy későbbi posztban megmutatom majd hogyan csinálhattok ti is ilyet magatoknak.
Azon az augusztusi napon Ildi és Lacka nem csak örök hűséget fogadtak egymásnak, hanem azt is, hogy évről-évre a házassági évfordulójukon visszatérnek erre a csodálatos helyre.
Bor, Szerelem, Csicsó… Ugye most már Ti is értitek miért kapta a poszt ezt a címet?
A fotókat készítette: Reszegi Zoltán, www.reszegifoto.hu
Volt szerencsém részt venni a fentebb említett esküvőn a menyasszony óvodai ismeretségéből kifolyólag, de be kell vallanom, hogy a virágok és a cipő közötti egyértelmű kapcsolódást én nem láttam meg akkor (‘mea máxima culpa’-ahogy a művelt latin mondaná). Mindazon által a dekoráció több mint remek volt (személyes kedvenceim: az írógép, a pingpong-fénysor és befőttesüveg-vázák). Hangulatában nagyon otthonosnak és természetesnek éreztem az esküvői környezetet. Szép volt! Csodás emlék marad!