Tegnap délután egy régi kedves kolléganőm hívott fel és menyasszonyi csokor ügyben kérte a tanácsomat. Nemsokára ugyanis templomi esküvőjük lesz, ahová kálából készült csokorral szeretne bevonulni. Egyrészt borzasztóan megörültem a hírnek, mert már nagyon régóta vártak rá hogy összeházasodhassanak, másrészt szélsebesen pörögni kezdett az agyam, hogy milyen csokrot tudnék Jucinak elképzelni.
A kála – Andris, a vőlegény mellett – a tuti választott, ebben biztos volt, csak abban nem, hogy nem lenne-e túlságosan merev és formális egy csak kálából készített csokor. Emellett azonban abszolút az egyszerűség híve, így egyértelmű volt, hogy ezt a csokor formája és a virágok esetleges társítása kapcsán is szem előtt kell tartanunk.
Hmmm. Éreztem, hogy kicsit gordiuszi a csomó, de megígértem hogy gondolkozok a témán és keresek neki képeket is hogy aztán konzultálni tudjon a virágosával. Viszont ha már úgyis gyűjtögettem inspirációs képeket, veletek is megosztom, biztosan lesz közöttetek, aki hasznát veszi.
Ha ti is megszerettétek ezt a virágot, sokféle színváltozatban találkozhattok vele: szűzies fehér, vidám citromsárga, vibráló narancssárga, finom mályva, elegáns lila, drámai mélybordó… Csak tudjatok közülük választani…
A kála az egyik olyan virág, amely igazán jól mutat úgy, hogy csak ezek kerülnek a csokorba. Nekem a kifinomultság és a visszafogott elegancia jut eszembe, ha egy ilyen látok. Amúgy tudtátok hogy a kála mint virág a szépséget jelképezi? Tényleg szépek, nézzétek!
Ha mégis más virágokkal társítjuk, ilyen fantasztikus kompozíciók születhetnek.
Szűzies hófehér:
Minimál egy pici csavarral:
Téli csoda:
Vízesés:
Pom-pom dáliás:
Őszi színekben:
Kövirózsával:
A klasszikusan elegáns trió: rózsa – orchidea – kála (meg egy kis lisianthus)
Legújabb kedvencemmel a díszkáposztával: (Még több káposztás esküvői kép itt.)
Ez aztán drámai:
Csodaszépek ezek a “kócos” csokrok, tudjátok hogy odavagyok értük, meg manapság ez a forma elég trendi, de valahogy egyiket sem tudnám Jucihoz elképzelni. Szóval személyes vonzalom ide, “menőség” oda, mégis visszakanyarodtam az egyszerűbb változatokhoz.
Legyen mégis ilyen?
Vagy inkább lágyítsuk szalagokkal?
Egyre jobb, de nem az igazi…. Aztán végül megtaláltam ezt!
A csokor a maga egyszerűségében nagyszerű, a színe visszafogott, a csipke a szárán rímel a menyasszony csipkeruhájára, a szokásosnál hosszabban lelógó szalag pedig lágyítja a kálák formális eleganciáját. A kis bross meg már csak hab a tortán.
Na mit szóltok? Szerintem tökéletes, “pontjucinakvaló”!
Sok boldogságot Juci és Andris, majd küldjetek képeket, hogy láthassam, végül milyen csokrot választottatok!
Ha Te is esküvő előtt állsz de virágügyben még nem találtad meg az igazit, kérdezz bátran itt kommentben, keresd Panka kertjét facebookon vagy írj a pankakertje@gmail.com címre.
Képek innen.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: